A Facebookos csoportomban tette fel nekem valaki a kérdést: hogyan jelenik meg egy könyv magánkiadásban? Mivel ez a téma többeket is érdekelhet, úgy döntöttem, hogy egy bejegyzésben válaszolom meg a kérdést.

Miért döntöttem a magánkiadás mellett?

image-1835
Könyvkiadóhoz tartozni menő dolog, de valljuk meg, nem jöhet össze mindenkinek. 🙂 Vannak, akik évekig kilincselnek, küldözgetik a kéziratukat a kiadóknak, hátha valahol szívesen fogadják. Egy bennfentes ismerősöm szerint ez merő időpocsékolás, a kiadókat több ezer kézirattal bombázzák évente… Én nem is próbálkoztam meg ezzel, mert megtudtam, hogy magánkiadásban sem bonyolult a dolog, és a kiadókhoz képest van néhány nagy előnye: elsősorban is a szabadság. 🙂

Persze ahhoz, hogy az ember a könyvét árulhassa, számlaképesnek kell lenni. Szükséges továbbá kb. 2-300 ezer Ft-nyi mozgósítható összeg (nem kell mind egyszerre), hogy kifizessük a segítőinket és a nyomdát.

Hogyan készül el egy könyv magánkiadásban?

Amikor kikerekedik a kézirat a számítógépen, akkor elküldöm a lektoromnak, Nádasi Krisznek (www.krisznadasiwrites.hu), hogy véleményezze. A lektorálás azért hasznos, mert a szerző egyszerűen nem képes objektíven, távolról ránézni a szövegére, egy független szemlélő viszont észreveszi a nyilvánvaló hibákat (persze minél többen olvassák el és véleményezik, annál jobb). A lektor azonkívül javaslatokat is ad, hogyan lehetne érdekesebbé tenni a cselekményt, vagy adott esetben változtatni pl. a jelenetek sorrendjén, hogy logikusabb legyen.
A lektori vélemény birtokában újra előveszem a kéziratot, és átírom, javítgatom. Erre több hetet rá kell szánni, ideális esetben még többet. Ha néhány hónapra félre tudom tenni, az csak jót tesz neki: amikor újra nekifogok, én is objektívebb tudok lenni a szöveggel, jobban is megy az írás.

Ezután következik a szerkesztés. Ennek során születik meg a végleges szövegváltozat, amelyben egy szerkesztő (esetemben szintén Nádasi Krisz) játssza a főszerepet. Átnézi a mondatokat, hogy stimmel-e a szórend, megfelelő-e mindenhol a szóválasztás, javít a párbeszédeken, ha nem eléggé gördülékenyek.

A nyomdába adáshoz be kell tördelni a szöveget, vagyis rendezett sorokat kell kialakítani. Ezt magam végzem egyszerű Word programban. (Lehetne persze profi programot is használni, de az az igazat megvallva elég bonyolult.) Ezután PDF-ben lementem, és így küldöm el a nyomdának.

Még egy dolog szükséges a megjelenéshez: ISBN számot kell igényelni az OSZK-tól. Ez lesz a könyv azonosítószáma. Minden új kiadáshoz és minden egyes formátumhoz (nyomtatott, PDF, epub, mobi…) is külön számot kell igényelni. Az igénylés emailen keresztül történik és ingyenes, általában órákon belül megküldik a kért számot.

A könyvünk borítója

image-1836
A borító esetében többféle lehetőség közül választhatunk. Ha e-könyvben szeretnénk kiadni az írásunkat, akkor Canvával magunk is szép borítókat alkothatunk, csak néhány megfelelő, jogdíjmentes fotót kell találnunk hozzá.
Nyomtatott könyvhöz érdemes profi tervező segítségét igénybe venni. Nekem így készült a Levendulaméz és a Kávé és krémes új kiadásának a borítója, mindkettő Mayer Gabriella (Mydentity.hu) munkája.
Persze az egyszerűbb megoldások is lehetnek szépek. A Gwendolyn és a Camelia borítóját Szabó Katalin nyomdai gyártás-előkészítő (katiotletek.hu) kivitelezte az általam választott fotók felhasználásával.

A borító hátoldalán szerepelnie kell az árnak, és ha boltokba is kerül belőle, akkor egy vonalkódnak (az ISBN szám alapján készül).

Mehetünk is a nyomdába 🙂

Ma már szerencsére léteznek digitális nyomdák is, amelyek tetszőleges példányszámot vállalnak, nem szükséges ezer darabokat nyomatnunk hagyományos ofszet nyomdával. Én 100-150 példányt kértem a könyveimből egyszerre, és ahogy fogyott, újra rendeltem. Így persze kicsit magasabb az előállítási költség, viszont nem igényel egyszerre nagy befektetést.
Mindegyik könyvem Szegeden, Szabó Katalinnál készült (Katival készült interjúmat itt olvashatod).

Hogyan jutnak el a könyvek az olvasókhoz?

A könyveket főként a honlapomon, valamint könyvbemutatókon, író-olvasó találkozókon árusítom. Kis könyvesboltokkal általában egyszerű megállapodni, bizományba átvesznek néhány példányt, és kb. 40% jutalékot kérnek az eladások után – így került a székesfehérvári Vajda János könyvesboltba is néhány példány a könyveimből.
Ha könyvterjesztői hálózatokba szeretnénk eljuttatni a könyvünket, akkor egy nagykereskedői céggel kell felvenni a kapcsolatot. Ők viszik el a könyvesboltokhoz az igényelt példányszámban a könyvet (bizományosi szerződést kell kötni velük, 50-60 % jutalékkal dolgoznak, amelyet az eladási árból számolnak). Én a Zagorával szerződtem le, így 2018. májustól a Librinél is kapható a Kávé és krémes című könyvem.

A magánkiadással együtt jár, hogy a szerzőnek kell reklámoznia a könyvét. A Facebook nagy segítségünkre van ebben, egyrészt az ismerősökhöz (és rajtuk keresztül az ő ismerőseikhez) el lehet juttatni a megjelenés és a rendezvények hírét, másrészt a célcsoportunkhoz tartozó olvasókra találhatunk a különböző csoportokban. Saját “rajongói” oldal és honlap mindenképpen szükséges ahhoz, hogy több olvasóhoz jussunk el, és sok új olvasót, akár rajongókat is szerezhetünk a moly.hu révén is, ahol a könyveket listázni, értékelni is lehet.

A számítógéptől a könyvesboltig – könyvkiadás önerőből
Cikk megosztása: Share on facebook
Facebook
Share on google
Google
Cimke:

Velencei Rita

A honlap gazdája és a cikk írója: Pintérné Annus Rita

Ezen oldal böngészésével elfogadod a cookie-k használatát. Több infó

Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik apró, tökéletesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal helyez el az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye az Ön számára a böngészést. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Engedélyezem" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát. Erről bővebben érdemes elolvasni az Adatvédelmi tájékoztatót

Bezárom