Rendhagyó könyvtörténet

A könyv (nyomtatott papírkönyv) az UNESCO meghatározása szerint: Olyan, szövegből és ábrából álló, fizikai (papír) információhordozójú, nem periodikus (irodalmi vagy szakmai célú) publikáció, amely 49 vagy több oldalból áll, terjedelmi szempontból a borítót nem számítva. (Wikipédia)

A könyv története nemcsak régi, de olykor igen kalandos is volt, bizonyíték erre az alábbi összeállítás 🙂

image-1940
– A világ legrégibb ismert könyve egy Kr. e. 3350-ből való papirusztekercs, amelyet az egyiptomi Thébában, egy sírban találtak (Prisse-papirusz), és a helyes viselkedésről szól.

– A 16-18. században komoly tudósok sora állította, hogy az első könyvet Ádám írta – mégpedig nem is csak egyet, hanem tizenkettőt: köztük a teremtés történetét, ábécés könyvet, próféciákat, zsoltárokat, valamint az Ádám-család családfáját… Éva sem maradt el sokkal hitvestársa mögött, mert neki is tulajdonítottak egy evangéliumot és egy próféciát. Sajnos maguk az irományok sohasem kerültek elő.

Már az ókori görögök is szerették a romantikus-kalandos füzetregényeket. A történetek azonos sémára épültek: a gyönyörű szép, ámde szegény (talált gyerek) leány és ifjú szerelmesek, de elszakadnak egymástól, és sok viszontagság után, kalóztámadástól és rabszolgasorstól megmenekülve végül egymásra találnak – a végén az is kiderül, hogy mindketten gazdag család sarjai.
A Tiffany, Romana, Júlia füzetek irodalma tehát nem modern kori találmány.

És megszületett a nyomtatott könyv…

– A barokk időkben igen kedvelték a minél hosszabb címeket, amelyek akár az egész címlapot beborították. A legterjengősebb címmel talán William Prynne Londonban, 1633-ban kiadott műve büszkélkedhet a maga 43 sorával.

– A cirkalmas stílust kedvelő időkben maguk a címek is átestek a szükséges átalakuláson, így születhettek meg például ezek a figyelemfelkeltő művek:

Szellemi hálósapka, vigasztaló mondásokkal összevarrva.

Kapcsok és fűzőlyukak a hívők nadrágjára.

Magassarkú cipő azok számára, akik törpék az erényben.

Beöthy László: Puncs. Gyógyszerül unalomkór, adóssági mellbajok, nemfizethetési főfájások, bukásbani sántikálások s az egyenes lelkek kificamodásai ellen. (Az anekdotás könyvet Komáromban adták ki, 1853.)

– A világ leghosszabb előszavával Weislinger 1726-ban megjelent könyve dicsekedhet: a 618 oldalas műből 470 oldalt foglalt el.

– A kéziratos kódexek idején nem létezett még szerzői jog, s hogy a művet ne másolják vagy hamisítsák, a szerző a könyv előszavában megátkozta a bitorlókat és hamisítókat.

– Sajtóhibák azóta léteznek, mióta nyomtatott könyvek. A kezdeti időkben minden példányon kézzel javították ezeket, később a könyv végén, Errata gyűjtőcím alatt sorolták fel a sajtóhibákat. A könyvtörténet legterjedelmesebb hibajegyzékét Aquinói Szent Tamás Summájának 1578. évi kiadásában találhatjuk meg: 108 oldalra rúg.

– A kézzel írott könyvekben is akadtak leírási hibák, ezek miatt a másoló a könyv végén kérte az olvasó elnézését. 🙂

– A legkülönösebb naplót talán Restif de la Bretonne írta, pontosabban véste kőbe, mégpedig a párizsi Saint Louis sziget hídjának gránitköveibe, amelyek azóta sajnos már nem találhatóak meg eredeti helyükön.

“A könyv gyógyszer, a könyvtár patika”

– Az angol Edward Bulwe The Caxtons című, 1849-ben írt regényében olvasható az a javaslat, hogy a könyveket betegségek szerint kellene osztályozni. Náthára ugyanis legjobbak a könnyű olvasmányok, lelki bajok esetén az életrajzok, komoly lelki csapások esetén szellemi munkával kell megerőltetni magunkat. Pénzügyi gondokra verseket ajánl, hipochondereknek útleírásokat.

A könyv tényleg lehet gyógyszer? Ki tudja, meglehet. Talán ez magyarázza, hogy a könyvek között élő emberek: a könyvtárnokok, könyvkereskedők, kiadók, irodalomtörténészek és tudósok egy 1900-ban megjelent tanulmány szerint magasabb kort érnek meg.

(Forrás: Ráth-Végh István: A könyv komédiája, Nényei Pál: Az irodalom visszavág)

Cikk megosztása: Share on Facebook
Facebook

Ezen oldal böngészésével elfogadod a cookie-k használatát. Több infó

Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik apró, tökéletesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal helyez el az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye az Ön számára a böngészést. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Engedélyezem" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát. Erről bővebben érdemes elolvasni az Adatvédelmi tájékoztatót

Bezárom

Honlap alap: WordPress ---- Sablon: Giftidea WordPress Theme ---- Készítés, működési támogatás: Egeszseghonlapok.hu